Január óta megint suliba járok. Így egyre kevesebb időm van kézimunkázni. Készítettem ugyan néhány tapsifülest, de ezekről egyelőre nincs fotó.
A srácaim varrás nélküli babáit már napok óta szerettem volna megmutatni. Kb. két hete vettek részt a helyi Régi mesterségek szabás-varrás előadásán, ahol kipróbálták a varrás nélkül készülő baba fortélyait. Én csak videóról láttam milyen képet vágtak (akkor is suliban ültem), mikor megtudták, hogy most maguk állítják össze a kékfestőbe öltöztetett figurát. :o)
Bővebben itt olvashatsz az előadásról és ha szemfüles vagy még a srácaimat is meglátod.
Jártunk futóversenyen, ahol ugye a részvétel a fontos. :o) Bálint megint első lett a helyesírási versenyen, a kerületi fordulóról mint utóbb kiderült lemaradt szegénykém, mert nem volt szabad pedagógus, aki elkísérte volna.
Kis Bencém pedig oklevelet kapott a Víz Világnapi Irodalmi pályázaton az alábbi versért:
Szeretem a vizet
Ebben fürdök minden este,
mindig ez van a levesbe’.
Jól jön hogyha megszomjazom,
ezt kapja a kis kaktuszom.
Nyáron egy kis medencében
úszom, mikor süt a nap.
Télen pedig jégen csúszok,
hógolyózok naphosszat.
Iskolából hazamenet
szaladok, ha bőrig ázom.
Anyukámnak üzenem, hogy
mossa ki a tornazsákom.
S kell, hogy fessek királylányt,
kell, hogy lássak szivárványt.
Kell a fűnek, kell a fának
és minden kis állatkának.
De legjobban azt szeretem,
most hogy jól meggondolom,
ha húsvétkor a lányokat
vízzel jól meglocsolom.
Bővebben fotókkal itt.